Ülj közelebb.... folytatom...

Korábban már említettem a három dolgot ami az internetes fórumozáshoz, csevegéshez, blogoláshoz kell szerintem.
Az elsőről, a bátorságról ezt megelőzően már esett szó.

A második ilyen dolog:

- a "nagy adag" humorérzék;

A humorérzék elengedhetetlen sok szempontból. Nem azt jelenti, hogy mindenki udvari bohócként kell, hogy viselkedjen a neten (szükség van a "csendes őrültekre" is ), de bizonyos helyzetekben csak humorral és kedvességgel lehet bizonyos helyzeteket és szituációkat megoldani, azokat túlélni, esetleg másokon segíteni. (Esetleg shock terápiával, de az többnyire nem annyira "humoros".)
Itt is érvényes az "emberi visszatükrözés". Ha kellemetlen, nehéz helyzetekben kedvességgel, humorral próbál az ember másokkal viselkedni, akkor sikerülhet komoly konfliktusokat, és akár még súlyos emberi válsághelyzeteket is megoldani, vagy legalábbis enyhíteni azok hatását. Nyilván nem azt jelenti, hogy másokból bohócot csináljunk, vagy alpári módon így sértegessünk bárkit is, de a jókedv és ennek az átragasztása másokra néha bizony csodát tehet.
Az emberi humor (vidámság) a szellem, az elme játéka.
("Nem véletlen, hogy a humanista és a humorista szó annyira hasonlít egymáshoz." NBA)

Nem kétséges, hogy sokszor szembesül tragikus, megrázó dolgokkal maga körül az ember, így az interneten is. A hírek között, vagy barátoktól kapott információkban, esetleg csak elolvasva egy blogot, vagy végigolvasva egy csevegést a cseten. Természetesen nem lehet mindent humorral megoldani, de én úgy tapasztaltam, hogy egy pár vidám, kedves szó és az ilyen reagálás majdnem mindig segített.

Azonban a humoros és nevetséges dolgokat soha ne keverjük. Humorizálni lehet, de nevetségessé tenni valakit, bűn.
És még egy dolog, a humorérzék és ennek a mértéke, szintje, módja mindenkinél más és más lehet. Ezt sem tanácsos elfeledni. Ami valakinek humor, "poén", az lehet, másnak valamiért súlyos sértés.

Ráadásul nagyon összetett dolog a humor. Hiszen, ahogy egy szintén a humorral foglalkozó írásban is olvasható:
"Aki próbált már idegen társaságban viccelődni, megtapasztalhatta, hogy a humor, a humorosság relatív fogalom. Függ a kultúrától, az iskolázottságtól, nemtől, életkortól, személyiségtől, de még a hangulattól, a pillanatnyi egészségi állapottól is."

Ráadásul itt, a neten ez a társaság virtuális. Amint már szó volt róla egy nagyon fontos társas kapcsolatoknál nehezen nélkülözhető dolog nincs is itt jelen: a metakommunikáció. Ennek hiányát enyhítik például az úgynevezett SMILEY-k (hangulatjelek). Amikkel próbáljuk pótolni a metakommunikációt, az információközlések során ezzel helyettesítjük az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető lehet(ne).
A Wikipedia alapján: "1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora volt az első, aki a kettőspont, a kötőjel és a zárójel segítségével a világon először horizontális vigyorgó fejet írt egy levélben. Először főként komolytalan dolgok jelölésére alkalmazta, ami eleinte csak a számítástechnikához értő személyek körében, majd az egész világon elterjedt. Ezen jelek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley (mosolygó) angol szót használják."

A nevetésről és humorról komoly tanulmányok, tudományos munkák készültek, amikben ilyenek találhatók:
"a nevetésnek visszhangra van szüksége",
"állandóan visszaverődve egyre folytatódni akar".
"Nevetésünk mindig egy csoport nevetése ... a nevetésben mindig ott bujkál valami egyezség, szinte azt mondhatnám: cinkosság más, valóságos vagy képzeletbeli nevetőkkel."


Kosztolányi Humor és írás című esszéjében így definiálja ezt: "A humoros ember az, aki nem száraz... Maga az élet nedve ez, melyben fölolvad a világ, emberivé válik, hogy a kedélyünkbe fogadhassuk."

Itt válhat fontossá talán a humor szó eredeti (orvosi) jelentése is.
A humor: "folyadék", "nedvesség", méghozzá a testnedvek egyike. Az ókori felosztás szerint négy alapvető testnedv létezik, amelyek az ember lelkiállapotát, természetét is meghatározzák.
- a vér túltengése szangvinikus, azaz vérmes lelki alkatot eredményez, az ilyen ember a pirosságtól vidám;
- a fekete epe melankolikussá, azaz mélabússá tesz, aki ilyen, sötéten látja a világot;
- a sárga epe hatására kolerikus, vagyis irigy, "hirtelen fölfortyanó" és savanyú kedvű lesz az ember;
- a nyálka, a fehér gyomornedv eredményeként az ember nem tud felmelegedni, flegmatikussá, közönyössé válik.

Vagyis eredeti értelemben minden ember "humoros", csak nem mindegy, melyik "humoránál" van zömmel, vagy éppen egy bizonyos pillanatban.
Én tréfásan kiegészíteném ezeket a "nedveket" egy ötödikkel, a könnyel. Mikor olyan jóízűt nevetünk, hogy a "könnyünk is kicsordul".

Kívánom mindenkinek, hogy főleg "ezzel" a nedvvel, a nevetéstől kicsorduló könnyel találkozzon, és ilyen "humor" legyen környezetében is a jellemző.

A következőkben a legfontosabb és egyben a legkényesebb dologgal és témával: a tisztességgel, emberséggel és becsületességgel kell(?)... IGEN KELL(!) foglalkozni.

És nem lesz csupa móka, meg kacagás (még talán humoros sem, a szó szoros értelmében, de most már tudjuk, a "humorosság" nem mindig a nevetést és a kacagást jelenti).

De addig is gyakoroljuk a humort, és a nevetést...